Ezt a k�rd�st sokan pr�b�lt�k, �s pr�b�lj�k majd megmagyar�zni, de f�l�, hogy ugyan�gy, mint minden hasonl� kutat�s, mely a harcm�v�szetekkel foglalkozik, kimer�t� v�laszt nem fog tudni adni.

Maga az elnevez�s is t�bb oldalr�l k�zel�thet� meg. A leg�ltal�nosabb ford�t�s a "l�gy m�v�szet" lenne, de akadt olyan, aki az "�sszetett m�v�szet" �rtelmez�s�t tal�lta hely�nval�nak. Az �r�sm�d sem egys�ges, hiszen �rj�k tradicion�lis form�ban jiu jitsunak, de haszn�lj�k a ju jutsu, vagy jiu jutsu elnevez�seket, jelent�s�k azonban minden esetben hasonl�.

Olyan harcm�v�szeti rendszer, amely a harci technik�k v�gtelen vari�ci�j�t (dob�sok, r�g�sok, �t�sek, �z�leti csavar�sok, eszk�z�s technik�k) mag�ba foglalja. Korl�tot az egy�n jellemz�je (akarata, elsz�nts�ga �s testi-lelki adotts�ga) szabhat. Egy olyan �si harcm�v�szeti rendszer, mely napjainkban is folyamatosan b�v�l, �s a j�v�ben is b�v�lni fog. Mag�ba foglalja az egyszer� pusztakezes technik�k sor�t, eg�szen a bonyolultabb, eszk�z�s, fegyveres technik�kig.

R�viden �sszefoglalva:

• es�stechnika,
• �t�s-, r�g�stechnik�k
• dob�sok �s levitelek,
• fog�sok h�r�t�sa
• elvezet�sek, lez�r�sok,
• k�l�nb�z� �ll�-, f�ldharc k�zdelmi technik�k,
• eszk�z�s t�mad�s elleni v�dekez�s (k�s, fegyver, bot)
• eszk�zzel t�rt�n� t�mad�s �s v�dekez�s,
• t�bb t�mad� elleni v�dekez�s,
• gyakorlatok �letszer� helyzetekben,
• els�seg�ly �s �leszt�si elj�r�sok.

A jiu jitsu alkalmaz�s�nak hat�konys�ga az edz�termekben sosem fog kider�lni. Rem�lhet�leg sport�gg� sem fog v�lni, s megmarad azon �si mozg�sform�v�, mely �vsz�zadokon kereszt�l volt.

Alkalmaz�s�nak tan�csak�nt �lljanak itt a jap�n harcm�v�szet egyik legismertebb alakj�nak intelmei:

"A dojon k�v�l mindig m�shogy alakulnak az esem�nyek. Ez�rt ha elhagyod azt, k�sz�lj fel a legv�ratlanabb fordulatokra.

Ha leragadsz a tanultakn�l, elveszt�l."

Myamoto Mussashi